Szeptember van. Elvileg a vállalkozói mivoltomnak köszönhetően nem kellene, hogy az ősz beköszönte nagy változásokat hozzon az életemben, mégis így történik. 

EGYETEM

A legnagyobb újdonság. Szeptember másodikán lettek volna az első óráim az egyetemen, de persze le kellett mondanom, mert a kórházban hesszeltünk a kicsivel, ami maga volt a gyönyör! Szóval a hétfői kezdésből kedd lett. Ja, hogy mit tanítok? M a g y a r t. Még én is szokom, magát a gondolatot, hogy nem a német a fő profil. Persze van hozzá köze: német orvostanhallgatóknak tanítom gyönyörű anyanyelvünket. 

Nyilván egyszerűbb lenne a dolog, ha mondjuk lenne fogalmam arról, mi a fenét csinálok, de én szeretem a kihívásokat! Miért is vállaltam el egyáltalán? A kérdés jó és jogos. 

- Titkos vágyam volt, hogy egyszer az egyetemen taníthassak valamilyen formában. Mikor múltkor bementem a  gyerekklinikán az előadóba - ami gyakorlatilag a BTK-n található Audmax kicsinyített mása - majdnem elbőgtem magam. És aztán megláttam a táblát: tudod, kettő egymás mögött, hogy ha betelik, írhass a következőre. És nem ám te tologatod fel-le... nem, van GOMB, érted, GOMBNYOMÁSRA MŰKÖDIK A TÁBLA! Teljesen bekészültem ettől.

- Megoldódik a saját nyelvgyakorlásom problémája. A legtöbben tudják, hogy eléggé behatároltak a lehetőségeim, már ami az utazást illeti. Három év után idén végre kijutottam Németországba, és valószínűleg egy újabb évet kellene várnom arra, hogy németnyelvű környezetben lehessek. Az én szakmámban viszont elengedhetetetlen, hogy folyamatosan érjen valamilyen autentikus impulzus. Ha én nem mehetek a németekhez, hát ők jönnek hozzám, még ha ilyen nyakatekert módon is. Így bizony minden héten tanulhatok valami újat, gyakorolhatom a kommunikációt (igen, a nyelvtanárnak is kell, mert a tudás eszméletlenül megkopik, ha nincs használva). 

Szóval jelenleg az a feladatom, hogy kiműveljem magamat abból a nyelvből, amit amúgy a legjobban beszélek az összes közül, mégis ebből érzem magam a leghülyébbnek. Emellett próbálom a saját stílusomat belevinni a magyartanításba is, ezért pl a hétvégén betűket fogok színezni... már csak azt remélem, hogy megéri. :D Az első órák tapasztalatai alapján amúgy elég nehéz átállítani az agyamat arra a fordított gondolkodásra, hogy itt a magyar az elsajátítandó nyelv, így azon kellene többet kommunikálni. Ugye belejövök?

FUNNY DEUTSCH

Természetesen a munka megy tovább az irodában. Új a logó, ami letisztultabb, és megnyugtatja a lelkemet is. Nagyon jól bevált a bérletrendszer, ami már valóban szükséges volt. Jóval rendszeresebben jönnek a tanulók, ami mindenkinek jobb. A rendszer átlátható, e-naplót vezetek, így én is könnyebben kerülöm el a káoszt, ami amúgy rekordsebességgel és rendkívül alamuszi módon tud bekúszni az életembe, ha nem vigyázok.

Jelenleg úgy állok, hogy várólista van, és ha valaki kiesik, jön a helyére más. Nagyon szerencsésnek érzem magam, és rendkívül hálás vagyok ezért mindenkinek! Végre azt érzem, hogy biztos lábakon állok, nincs bennem félelem attól, hogy nem tudom fenntartani magunkat (de, amúgy néha beparázok, ezt a zsigeri rettegést nem tudom kiirtani magamból - na de erről majd talán máskor).

Egy fontos változtatást még eszközöltem: körülbelül egy hónapja rájöttem, hogy nem bírom tovább, hogy minden nap 8,5 órát dolgozom, és utána még hétvégén is... Nyár közepére már úgy éreztem, kiégtem. Így elbúcsúzva egy pár embertől, akiket nagyon kedvelek, hétvége-STOP-ot hirdettem. Sajnos lett belőle konfliktus, ami szomorú, és fájdalmasan érintett, de ez az intézkedés szükséges volt, ha egészséges akarok maradni, és elég időt a kisfiammal tölteni.

Tekintve, hogy mennyi dolgom van, a FB oldalt és a blogot sem erőltetem - bár élvezem csinálni, nagyon kevés a reakció a posztokra. Nem tudom, hogy azért, mert a Facebook algoritmusait nem sikerült kijátszanom, vagy mert senkit nem érdekel az egész. Amúgy lényegtelen, mert tényleg semmi időm rá. Ez a poszt is csak azért születik épp, mert nem tudok aludni, és már kikívánkozott belőlem.

Sajnos a könyvvel nem haladtam sehova. Teljes ihlet- és motivációvesztés van. Egyszer biztos kész lesz. Amúgy a szövegezés már rég megvan, már csak a gondolattérképek hiányoznak, de az bazi sok munka...

EGYÉB PROJEKT

Ezen kívül van még egy dolog, amiről sokat nem írhatok, de annyi biztos, hogy ha ez a projekt/kampány, amibe a nyár elején belecsöppentem, tényleg megvalósul, akkor a szegedi némettanulóknak nagyon jó dolguk lesz! Részletek később, ha már vannak biztos információim.

ANGOL

Mindig visszatérő téma ez nálam, mert nagyon fontos dolog, hogy a másik oldalról is lássam a nyelvtanulási folyamatot. Hogy emberek között is legyek, beiratkoztam egy nyelvsuliba, ami jelenleg szerintem az egyik legjobb (face-n biztos szembejött már veled a hirdetésük) Szegeden. Nagyon érdekes tapasztalataim vannak, később talán majd jobban ki is fejtem, ha az első 3 hónapom letelt. Most viszont elég csak annyi, hogy nagyon figyelek a tanárokra, ők hogy csinálják a dolgokat, azok milyen tanulói reakciókat váltanak ki - másokban és bennem is. Ebből rengeteget profitálok, s ezáltal a tanulóim is. Remélem. :)

Ha ide eljutottál, akkor köszönöm az érdeklődésedet, jól esik! Nyomj egy lájkot, kommentelj, ha van észrevételed, kritikád, jó tanácsod!

Szépeket, jókat kívánok,

Fanni